Franciaország
Az első ország!
Eiffel-torony, Mount Blanc, Moulin Rouge...
Gondolom mindenkinek ezek jutnak először erről az országról!
Franciaország
Hivatalos nyelv: francia
Főváros: Párizs, mely egyben a legnagyobb város is
Területe: 547 030 km2, ennek 0.26% víz.
Népesség (2005): 60 656 178
Népsűrűség: 100/km²
Pénznem: Euró
Nemzeti himnusz: La Marseillaise
Internet TLD: .fr
Országhívó kód: 33
A Francia Köztársaság, vagy Franciaország (franciául: République française rövidebben la France) egy nyugat-európai ország. Franciaország politikai berendezkedése szerint demokrácia, annak is a fél-prezidenciális köztársaság válfajába sorolható be. Az ország a fejlett országok sorába tartozik. Franciaország az Európai Unió egyik alapító tagja, egyben annak terület szerint a legnagyobb állama. Az ország a NATO tagja, valamint az ENSZ is. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának is állandó tagja. Franciaország az egyik atomhatalom. Nemzeti szimbóluma Marianne, aki egyben a francia forradalom szimbóluma is.

Egy kis történelem
A mai Franciaország határai majdnem egybeesnek a történelmi Gallia (Alpokon túli) területeivel, amelyeket egykor Gallia Transalpina néven ismertek. A területen kelta (latinul gall) törzsek éltek. A i. e. 1. században Gallia egésze a terjeszkedő Római Birodalom provinciája lett, a rómaiak mindenütt városokat építettek, az őslakosság pedig összekeveredett velük és átvette a latin nyelvet (romanizáció). A 2-3. század között a kereszténység is elterjedt. A 4. század végén egyre fenyegetőbbé vált a keleti határon áttörő germán törzsek, majd az 5. századtól különösen a frankok jelenléte, akiknek nevéből az „francia” elnevezés is származik. Az 5-9. század között az ország területe a Frank Birodalom részét képezte, amelynek legnagyobb uralkodója Nagy Károly volt. Utódai 843-ban a birodalmat három részre osztották, ennek nyugati részéből, a Nyugati-Frank Királyságból alakult ki Franciaország, amely nevét a mai Île-de-France tartományról kapta. Ám a Nagy Károly dinasztia kihalt 987-ben. A királyság a 17. századtól élte a fénykorát, különösen XIV. Lajos uralma alatt (a „Napkirály”, 1643-1715). Ekkor Franciaország óriási hatással volt az egész európai politikára, gazdaságra és kultúrára, népességének gyors növekedése pedig Európa legnagyobb lakosságú országává tette. Megkezdődött a francia gyarmatosítás is. A királyság 1792-ig állt fenn, amikor a Nagy Francia Forradalom kikiáltotta a köztársaságot. 1799-ben Bonaparte Napóleon ragadta magához a hatalmat. Seregeivel számos hadjárat során elfoglalta szinte fél Európát, és a meghódított országokban saját családja tagjait ültette trónra. Az oroszországi hadjárat azonban kudarccal járt, és a napóleoni háborúkban kb. egymillió francia katona halt meg. Mégis ez az időszak volt a francia dicsőségnek és a francia nemzet kialakulásának nagy korszaka. Napóleon 1815-ös vereségét követően, Franciaország újra királyság lett. 1830-ban újabb forradalom tört ki, amelynek eredményeként alkotmányos királyságot vezettek be. Franciaországnak aztán még forradalmakon kellet átvergődni meg vagy „háromszor kikiáltották a köztársaságot”.
Franciaország 1870 és 1914 között gyarmatbirodalmat épített ki (francia imperializmus). Létrejött a brit-francia szövetség (antant) a fegyverkező Németország ellensúlyozására.
Franciaország az I. világháború-ból, majd a náci német megszállást követően a II. világháborúból is győtesként került ki. Ez azonban nem akadályozta meg a gyarmatbirodalom (Afrika, Ázsia, Óceánia) széthullását az 1950-es években. A háború után az úgynevezett „negyedik köztársaság”, majd 1958-tól máig az „ötödik köztársaság” következett, amely Charles de Gaulle vezetésével új alkotmányt dolgozott ki a köztársasági elnök megnövekedett jogkörével.
1968-ban baloldali diáklázadások törtek ki, a polgárháborús veszélyt sikerült elhárítani, azonban de Gaulle lemondott. Utódai, Georges Pompidou és Valéry Giscard d'Estaing még sokáig az ő nyomdokain jártak, majd 1981-ben a szocialista François Mitterrand vette át helyüket, aki számos szociális reformot hajtott végre. Mivel azonban a fő társadalmi problémákat nem sikerült megoldania, bukása után megerősödött a jobboldal. Az elnöki posztot 1995 óta Jacques Chirac tölti be.
Franciaország külpolitikáját a 90-es évek óta az Európai Unió fejlődésének elősegítése, ezen belül különösen a Németországgal való kibékülés és együttműködés jellemzi. 1999-ben bevezették az Eurót. Ennek ellenére az ország lakossága a 2005 májusi népszavazáson az Európai Alkotmány ellen szavazott.

Franciaország az űrből
Földrajz
Franciaország központi részei már évszázadok óta Nyugat-Európának. Tehát Franciaország európai része a Földközi-tengertől egészen az Északi-tengerig nyúlik, a Rajnától az Atlanti-óceánig terjed. Kilenc ország határolja: Nagy-Britannia, Belgium, Luxemburg, Németország, Svájc, Olaszország, Monaco, Andorra és Spanyolország.
. A francia domborzat igen változatos képet mutat. A tájak északon és nyugaton tengerparti síkságokká szelidülnek, míg a nyugati és déli határok vadregényes hegyláncokkal kápráztatják el az oda látogatót. Délen tör az ég felé a Pireneusok vonulata, és innen a Földközi-tenger partján, a híres-neves Riviérán végighaladva elérjük az Alpok csúcsait. Itt emelkedik Európa legmagasabb pontja is, a 4810 m-es Mont Blanc. A tengerpartok és a hegységek között is változatos táj uralkodik, hiszen az ország központi részén fekszik a Massif Central (Francia-középhegység), amelynek rögei ismét felüdülést hoznak a nagy folyók által feltöltött síkságok monoton világába. Ezeket a medencéket olyan nagy folyók töltötték fel, mint a Loire, a Rhone, a Garonne vagy a Szajna.
Népek
A mai népesség az évszázadok során négy fő európai népcsoport keveredése eredményeképpen alakult ki: kelta (gall és breton), akvitán (baszk származású), római és germán (frank, vizigót, burgund, normann). A történelmi népcsoportokon kívül a 19. századtól kezdve további népcsoportok települtek Franciaországba, csak a legismertebbeket említve: belgák, olaszok, spanyolok, portugálok, lengyelek, örmények, kelet-európai zsidók, maghreb népek, arabok, berberek, fekete-afrikaiak és kínaiak. Jelenlegi becslések szerint a francia népesség 40%-át ezek a bevándorló hullámok teszik ki, amivel Franciaország etnikailag az egyik legváltozatosabb országgá vált Európában és ebben jelentősen hasonlít az Egyesült Államokhoz és Kanadához.
Oroszország és Németország után Franciaország jelenleg a harmadik legnépesebb ország Európában. A demográfusok eredetileg úgy számították, hogy 2050-re a francia nagyvárosokban 64 millió ember fog élni! Ma már úgy tartják, a francia nagyvárosok lakossága 2050-re eléri a 75 millió főt, ekkor az ország már az Európai Unió legnépesebb tagállama lesz, több lakossal, mint a jelenlegi tagállamok közül bármelyik: Németország (71 millió), Nagy-Britannia (59 millió) és Olaszország (43 millió).
Nyelvek
Franciaországban az egyetlen hivatalos nyelv a francia. Ugyanakkor esetenként, főként az idősebbek, több más helyi nyelvet és dialektus is megértenek és használnak, mint például a provanszál, a katalán, a baszk, a breton, a karibi kreol, a korzikai, a flamand, a lotharingiai német, valamint néhány további dialektus, mint például az elzászi, a gaszkonyi és a picard. Ezeket a történelmi nyelveket és nyelvjárásokat tájszólásként kezelik, noha ez legtöbbjükre nézve hamis. Némelyiket már iskolákban is tanítják, noha helyi és nemzeti szinten is hivatalosan csak egy nyelvet ismernek el. Néhány, a bevándorlók által beszélt nyelv szintén elterjedt, különösen a nagyvárosokban: a portugál, a maghreb arab, berber nyelvek, dél-szaharai nyelvek, a török, a kínai (wu, kantoni, min nan és mandarin), a vietnami és a khmer a leggyakoribbak.
Híres francia művészek
- Gustave Courbet
- Eugene Delacrox
- Édouard Manet
- Claude Monet
- Vincent van Gogh
- Georges-Pierre Seurat
- Paul Cézanne
- Paul Gauguin
- Henri Rousseau
- August Rodin
- Pablo Picasso
És a többi…
Itt rendezik a Le Mans-i 24 órás versenyeket, a Tour de France-ot, Forma-1-es versenyek helyszíne is ez a gyönyörű ország. Ha van rá lehetőségünk,(és persze ha Franciaországban járunk) látogassunk el a Moulin Rouge-ba, az Eiffel-toronyhoz és számos más érdekességhez! És persze a sport szerelmesei síelhetnek is, vagy aki a napsütést szereti, az pedig nyugodtan hátra dőlhet nyugágyában és élvezheti az életet a francia riviérán. Itt gyártanak fenséges borokat és pezsgőket is. És persze innen származik a Renault,(nagy autó-rajongó révén ezeket semmiképpen nem hagyhatom ki) a Peugeot és a Citroën is.
Ha van rá módjuk, semmiképpen ne hagyják ki ezt az országot, látogassák meg mihamarabb!
|